Papírlexikon

 

Akvarellpapír: lágy fogású, szívóképes, kissé szemcsézett felületű rajzpapír. Szerkezete jellegzetesen barázdált, átnézete egyenletesen felhős. Vízfestmények készítéséhez használják.

 

 

Biblianyomó papír: Nagy oldalszámú, és ennek ellenére viszonylag nagy terjedelemben előállítani kívánt könyvek (szótárak, kézikönyvek, lexikonok, bibliák stb.) nyomtatásához használatos finom vékony papír. Nem íróképes, de kiválóan nyomtatható, lágy, bársonyos tapintású, puha fogású.

 

Biegelés: más néven hornyolás. Törésre hajlamos, merev, vastag kartonféleségek vaknyomással nyomtatása a hajtás vonalában. Feladat a törésmentes hajtási vonal kialakítása. Dobozok, papírképkeretek készítésénél használják ezt az eljárást.

 

 

Celluózkarton: széles felhasználási körben feldolgozott termék. Nyilvántartó lapokat, könyv-, folyóiratfedeleket, iratgyűjtőket, gyorsfűzőket stb. készítenek belőle. Famentes, 160-240 g/m2 határok között gyártják. Színe natúr, vagy színes, felülete jól simított, írható.

 

Csomagolópapír: szilárd, rugalmas papírfajta. A felhasználás sokrétűsége miatt az egyes csomagolópapírok tulajdonságai, jellegzetességei eltérnek egymástól. Csomagolópapírokból széles körben állítanak elő csomagolóeszközöket.

 

 

Duplex karton: kétrétegű, az egyes rétegek anyagösszetétele eltérő. 250-300 g/m² tömegű. Gépsima felületű, natúr színű. Főleg hullámlemezek fedőrétegeként használják.

 

 

Előzékpapír: a bekötött könyv első és hátsó fedeléhez ragasztják a belső oldalra, összekötő kapocs a könyv kötése és belső teste között. Szilárdsága nagy, általában famentes, gépsima, fehér vagy enyhén árnyalt, 90-120 g/m² tömegű. Az előzékpapírt vagy más papírfeldolgozói eljárással készítik ki.

 

 

Famentes ofszetpapír: famentes alapanyagú, fehérített cellulóz. A jobb minőségű ofszetpapírok részben rongytartalmúak. Tömör, zárt felületű, íróképes, merev tartású, alig áttetsző, fehér, csontsárga vagy szürke színű termék.

 

Fólia, fóliázás: a fólia fémeknek, műanyagoknak filmszerűen kiképzett homogén formái. A fóliával bevont papírok felülete simább lesz, zsír és víztaszító. Felhasználási területe a kasírozott papírokéhoz hasonló.

 

Formalakk: felületkezelési eljárás. A papír adott helyén és kiterjedésében felvitt lakkréteg, amely tetszőleges formájú lehet. Felhasználási terület igen sokrétű, bármilyen kiemelendő szövegrész felületkezelésére alkalmas.

 

 

Gépsima nyomópapír: fatartalmú papír, hazánkban 60-90 g/m2 határok között gyártják. Színe fehéres, kevésbé igényes sajtótermékekhez használják.

 

 

Hullámlemez: alapvető csomagolóipari termék, dobozok, ládák készítésére használják. Előállításával olyan szerkezet jön létre, amelynek szilárdsága az alkotó papír és kartonréteg eredeti szilárdságát meghaladja. Ezt elsősorban speciális rétegezéssel érik el. alapvetően két külső réteg közé egy harmadik, hullámos réteget ragasztanak, amely növeli a lemez merevségét.  A hullámlemez dobozok laposan szállíthatók és a felhasználási helyen állíthatók össze, így szállítási költségük alacsony.

 

 

Itatóspapír: lágy, szívóképes, nagy sűrűségű, jól nedvesedő papír.

Ív: papírlap különböző méretre vágva. A méretek szabványban rögzítettek, de készíthetnek egyedi méretű íveket is. Az ívek méretének a gyártási technológia szab határt.

 

Ívszámláló: a gép meghatározott számú ív leszámolása után, a rakatban - a beállítástól függően - 100-250-500 ívenként egy-egy jelet tesz.

 

Ívvágás: a papír ívekre tekercsből rotációs ívvágó gépekkel vagy a nagyobb ívek kisebb ívekre, síkvágó- (laposvágó) gépekkel vágható. A kis alakú ívvágásnál a síkvágó kezelésekor sok kézi munkaműveletre van szükség, és a hibás méret valószínűsége nagy. A rotációs kis alakú ívvágókkal és a programvezérelt, félautomatikus síkvágógépekkel, a papírívek alaknagyságuktól függetlenül vághatók.

 

 

 

 

Kalapcsomagoló papír: 20-30 g/m2 tömegű, vékony, de azért jó tartású, cellulózból gyártott papírfajta. A múlt században kalapok csomagolására használták, ma már csökkent az eredeti célra való felhasználás, és előtérbe kerültek más felhasználási célok , pl.  a kenyér csomagolása stb.

 

Karton: olyan papírtermékek megnevezése, amelyek négyzetmétertömege 180 g/m² felett van. Kevésbé hajlékony, fedőlapokhoz, üdvözlőkártyák, névjegyek készítéséhez használják.

 

Kasírozás: a papír felületére felvitt plusz réteg, amely valamilyen szempontból eltérő tulajdonságú a hordozóanyagtól. A felvitt réteg általában valamilyen műanyag-származék, vagy alumínium. Fontos, hogy a hordozó papírréteg jól simított, szennyeződés és hibamentes legyen, mert e nélkül nem lehet fényes egyenletes felületet létrehozni. Alapvetően háromféle kasírozással készülnek a papírok: száraz-, nedves- és forróömledékes kasírozás. Ez utóbbi eljárással állítják elő a vaj, a margarin csomagolóanyagát is. A kasírozott papír karcolásálló, vízálló, zsírálló tulajdonságú. Értékes csomagolókartonokhoz, display-khez, hanglemezborítókhoz, könyvkötészeti célokra alkalmazzák.

 

Könyvkötőlemez: jobb minőségű papírhulladékból készülő 400-6000 g/m2 súlyú simított felületű, lapos, hullámmentes fekvésű, nem vetemedő, jó ragasztóképességű, húzóképes szürke kézilemez.

 

Középfinom csomagolópapír: nagy papírhulladék tartalmú, egyenlőtlen anyageloszlású, felhős átnézetű, enyvezetlen, egy oldalt sima vagy gépsima felületű, szürkésbarna papír.

 

Kreatív vagy design papír vagy karton: grafikai célokra szánt papír vagy karton, amely tulajdonságait nemesíti a különleges alapanyag, vagy struktúrált felület illetve színezés. Tartalmazhat vízjelet, többféle rostot, vagy különleges bevonattal rendelkezhet.

 

 

LWC: (lightweight coated) kis négyzetmétertömegű mázolt papír.

 

 

Magasnyomtatás: a legrégebbi nyomtatási eljárás. Jellemzői a gyűrűszerű, a betűk és a pontokból álló képek egyes pontjai kerületén levő festékkitüremlés, valamint a nyomat hátoldalán jelentkező átnyomódás.

 

Merített papír: csak különleges célokra gyártott ritkán alkalmazott papír. Nyersanyaga rendszerint parázsra és viszonylag hosszúra őrölt, legjobb minőségű rongycellulóz. Anyagában vagy felületén enyvezik. Valódi vízjellel, ritkábban bordázva állítják elő. Érdekessége: nincs száliránya.

 

Műnyomó- mázolt papír: mindkét oldalon mázolt papír. Az egyik legigényesebb nyomópapírfajta. Több szín nyomású, finom raszterű célokra használják, pl.:reprodukciós nyomtatáshoz. A műnyomóra felvitt pigmentréteg általában 1/3-a a papír tömegének. Az alappapírtól megkívánják a felületi egyenletességét, jól vegye fel a mázréteg, ne porozzon és felülete ne tépődjön fel. A mázréteg pigmentből, kötőanyagokból, műanyag-diszperziókból áll.

 

MWC: (medium weight coated) közepes négyzetmétertömegű mázolt papír.

 

 

Nátron csomagolópapír: sárgásbarna, nagy szilárdságú, szívós, rugalmas, ropogós fogású papír.  Elsősorban több rétegű, nagy teherbírású papírzsákok és -zacskók gyártásához használatos.

 

Négyszínnyomtatás:  többszínű (színes) nyomat készítéséhez rendelkezésére álló négy alapszínnel (cián, bíbor, sárga, fekete) való nyomtatás. A festékszínes részarányától függően, valamennyi árnyalat és színárnyalat elérhető.

 

Négyzetmétersúly: 1 m2 felületű papírlap grammokban kifejezett súlya.

 

 

Ofszet papír: enyhén simított, natúr és felületkezelt kivitelben 80-140g/m² tömegmeghatározók között, íves és tekercs kiszerelésben gyártott elsődlegesen ofszet nyomtatási technológiában felhasznált papírok általános elnevezése. Ofszet nyomtatásnál a festék egy nyomóformáról először egy gumilepedőre, majd onnan a nyomathordozóra kerül. Követelmény a mérettartósság és az illeszthetőség.

 

Opacitás: a papírok fény át nem eresztő tulajdonsága. Különösen a nyomópapíroknál fontos ez a követelmény, mivel a kétoldalt nyomtatott papírok opacitása döntően meghatározza a jó olvashatóságot.

 

 

Papírmerítés: a papírgyártás hagyományos kézi módja. Merítéskor a papírt alkotó alap és segédanyagokat vízzel elkeverik, pépes masszát képezve. Ebbe a masszába aztán egy adott méretű és lyuksűrűségű szitát merítenek, amelyen a rostszálak fennmaradnak. Többszöri merítéssel növelni lehet a papír vastagságát. A szitán fennmaradó rostanyagot préselik, majd szárítják. Az így készült papír szélei recézettek, felülete érdesebb. Jó íróképességű, nyomtatható. Exkluzív névjegyek, oklevelek készítésére használják.

 

Pausz: tussal kihúzott rajzok másolására, valamint fénymásolás útján sokszorosított műszaki rajzok készítéséhez használatos papírfajta. Merev, törékeny, ropogós fogású, üvegszerű, könnyen behasadó, erősen kiőrölt papír. Áttetsző, jó íróképességű és jól radírozható, átnézete tiszta, egyenletes. Újabban meghívók, egyedi megjelenésű prospektusok készítéséhez is használják.

 

Pergamenpótló: a valódi pergamenre emlékeztető, erősen kiőrölt cellulózpapír. A szalmacellulóz zsírálló tulajdonságait javítja. A cél, kemény és nagy áttetszőségű, ropogós fogású, jól enyvezett papír előállítása. Általában 40 g/m² tömegben gyártják.

 

Prégelés: A papírt a felületén mintát hordozó hengerek közé engedik, mely a papír egy vagy mindkét oldalát a mintának megfelelően domborítja. Egyes írólapokat, különleges mázolt papírokat, kartonokat, díszcsomagoló papírokat a kiszerelés során prégelnek, de a prégelés sok esetben a feldolgozás részművelete. A hengerek anyagától függően a vékony papírtól a lemezig mindenféle papírt lehet prégelni.

 

 

Regénynyomópapír: famentes és félfamentes behordásban gyártják. Gépsima felületű, lágy, rugalmas fogású, átnézete egyenletesen felhős. Nem írható.

 

Rizsma: az íves papírból, különböző ívszámú egységeket, rizsmákat, bálákat alakítanak ki a papírgyárak kiszerelő-részlegeiben. Az egy rizsmán belüli mennyiségek ívszámban, vagy a rizsma tömegével írják elő.

 

 

Selyempapír: a csomagolóanyagok között a legvékonyabb, ill. a legkisebb g/m2-súlyú papír. Többnyire 100 %szulfitcellulózból többféle színben előállított, ritkábban még rongycellulózzal is erősített, nem anyagában, hanem fürdetve, utólag színezik.

 

Síknyomtatás: olyan nyomtatási eljárás, amikor a nyomó- és nemnyomó elemek közel egy síkban vannak. Nyomtatás közben a nyomóelemek víztaszítóak és zsírfogók (vagyis festékfogók), a nemnyomóelemek vízfogók (ill. festéktaszítók).

 

Stancolás: papírfeldolgozásban a kartondobozok, címkék stb kivágása megfelelő vágóformával. Stancolásnál a papírt egy nagyon vastag, szívós, kemény felületű lapra helyezik, majd felülről a kivágásnak megfelelő ívű,  ún. stanckést nyomnak rá. Így az eredeti papírformához képest csonkolt alakú papírt kapunk. A csonkolás lehet külső ívű, vagy kieső. Meghívók, prospektusok figyelemfelhívó díszítéseként használják.

 

Szürkelemez: dobozgyártásra és könyvkötészeti célokra használják, zömmel papírhulladék-behordással készítik. A gépi szürkelemez 450-900 g/m² tömegű. Felülete sima, nagy szakítószilárdságú. Dobozokat, rekeszeket, naptárhátlapot, könyvfedelet, játékokat és tömítéseket gyártanak. Jól hajlíthatóak, hornyolhatóak.

 

Szűrőpapír: Folyadékszuszpenziók, vagy emulziók részecskéinek szelektív visszatartására alkalmas, enyvezetlen, minimális hamutartalmú, porózus papír. Általában rongytartalmú. Anyagösszetétele, őrlésfoka, szerkezete, vastagsága, négyzetmétertömege, felülete, légáteresztő képessége, szívóképessége stb. a rendeltetési cél függvénye.

 

 

Térképnyomó papír: az ofszetpapír egyik kiváló minőségű fajtája. Elsőrangúan nyomtatható, kiváló illesztőképességű és mérettartó, így a nedvesnyomó-eljárás során a térképek különböző színeinek határai a kész nyomaton ékesen elválnak. Fontos követelmény a nagy hajtogatási szilárdság, időállóság, nedvesszilárdság.

 

Transzparencia: a papírok fényáteresztő tulajdonsága, amely a papírt alkotó rostok és töltőanyagok fényabszorpciós és fénydiffúziós együtthatóitól, valamint a papír négyzetmétertömegétől függ.

 

Triplex karton: háromrétegű karton. Az egyes rétegek anyagösszetétele eltérő. 250-900 g/m2 tömegű, különböző fedőrétegekkel, különböző színekben gyártják.

 

 

UV lakk: ultraibolya fény hatására száradó lakk, mellyel a papír felületét vonják be. Kiemelő hatású, csillogása, fénytörése, tapintása eltér a hordozó papírétól.

 

Újságnyomó tekercspapír: rostanyag összetétele a nyomópapírok közül a legtöbb facsiszolatot tartalmazza. Nagymértékű lignintartalma miatt fény hatására oxidálódik, megsárgul. Töltőanyag-tartalma a felhasználás célja szerint változó

 

 

Vastagság: mikrométerrel mérhető. A papírív több különböző helyén végzett méréssel meghatározható a papír vastagsága.

 

Vízjel: az egyik legpatinánsabb módszer papírok jelölésére, azonosítására, a hamisítás megelőzésére. A vízjel csaknem a papírgyártással egyidős.

 

Volumenizált papír: pehelysúlyú nyomópapír. Fajlagos térfogata nagy, szerkezete laza, a papír megkívánt vastagsága miatt általában simítatlan. Töltőanyagot nem tartalmaz, nedvszívó, puha papír melyet 60-120 g/m2 tömeghatárok között gyártanak.

 

 

Zsírhatlan papírok: zsíros jellegű élelmiszerek átszívódását gátolják meg. A papír zsírállósága kémiai kezeléssel (pl. pergamen), és a rostok különleges őrlésével (pl. pergamin) alakítható ki.